beszedtanar.hu logo

Beszédkészség fejlesztése


  • A beszéd a nyelv elsődleges formája, tágabb értelemben a beszédértést is felöleli. A nyelvtanításban évszázadokon át alárendelt szerepet játszottak a szóbeli készségek.
    A beszéd olyan szenzomotorikus nyelvi készség, amelyet az anyanyelvben is meghatározott feltételek mellett sajátítunk el. Az egyik feltétel a beszéd feldolgozási folyamatának rövidsége, az idő szorítása. (Az átlagos beszédben jól megfigyelhetők az időnyerés különféle technikái, pl. be nem fejezett vagy újrakezdett mondatok; egyszerűsített szerkezetek; beszédközhelyek, konvenciók, állandó frazeológiai kifejezések használata; időnyerés különféle töltelékszavakkal, hezitálással; előző mondat javítása átfogalmazással stb.) A másik feltétel a kölcsönösség, az a tény, hogy a nyelvet személyek közti kommunikációban sajátítjuk el. A beszéd az artikulációs bázis kialakulásával, a hangok igényes reprodukálásával kezdődik ( kiejtés tanítása), de a megfelelő jelentés szerint kiválogatott szavak korrekt nyelvtannal történő egybekapcsolása még nem jelenti azt, hogy a nyelvet a beszédben megfelelő kommunikatív célok érdekében helyesen használjuk. A korrekt formákon túlmenően a beszédszándékok megfelelő alkalmazását is el kell sajátítani. Az utóbbiakat összefoglaló néven interaktív készség nek is szokás nevezni ( kommunikatív nyelvoktatás). Az interaktív készségeknek hagyományosan két nagy csoportját különböztetik meg: 1. az ún. rutinok, a közlésnek olyan közegei, amelyekben az adott nyelvre jellemző tipikus mintákat követünk (pl. leírás, tört. elmesélése, utasítások adása, összehasonlítás stb.); 2. a beszéd irányításának készsége (a társalgás témájának, hosszának meghatározása; egy társalgáson belül a szerepek cseréje stb.). A beszédkészség fejlesztéseében meghatározó szerepet játszik az is, hogy a beszédnek három alaptípusát szokás megkülönböztetni: 1. a monológ (többnyire leírás v. tört., ill. korábban a retorika tud.-a által leírt és szabályozott beszédművészet); 2. a párbeszéd v. dialógus (az adott nyelv tipikus fordulatai és maga a forgatókönyv kerül előtérbe); 3. a társalgás (kettőnél több személy spontán, vagy kerekasztalszerűen irányított beszélgetése). A beszédkészség fejlesztése hagyományosan a szigorúan ellenőrzött gyakorlatoktól a kevésbé irányítottak felé halad a bemutatás, a gyakorlás és a más készségekbe való integrálás szintjein. A klasszikus módszerek közül legsikeresebben a direkt módszer fejlesztette a beszédkészséget, de eredményes volt az intenzív módszer, az audiovizuális módszer és bizonyos mértékig az audiolingvális módszer is. Az utóbbi hátránya az volt, hogy az erősen szerkesztett oszt.-termi foglalkozások gátolták a diákok kezdeményezéseit s hiába hangsúlyozták a szóbeli készségeket, a tanítás során a szerkezeteket és a beszéd tartalmát külön tanították. Ezzel szemben a kommunikatív nyelvokt. beszédfejlesztő gyakorlatait a funkcionalitás és az egész szemlélete jellemzi, pl. a szerepjátékokat, a szimulációs gyakorlatokat, a nyelvi játékokat, a drámatechnikát alkalmazó gyakorlatokban, az interjúkban. artikuláció, => nyelvi készségek, beszédfejlesztés, => szerepjátékok a nyelvoktatásban, szimuláció a nyelvoktatásban, nyelvi játékok - Ir. Bygate, M.: Speaking. 1987.; Nunan, D.: Language teaching methodology. Prentice Hall, 1991.

    BárdosJenô /Lapoda/






beszélgetők

beszéd logo


home more info
Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolat felvétel spype lantose2004Twitter
© Lantos Erzsébet
beszédtanár
Mert a beszéd munkaeszköz!

artList
Beszédkészség fejlesztése

beszedtanar logo